Túl nagy a tét és túl kevés az érdemi cselekvés a klímaváltozás ellen, mondják a neves hazai kutatók, akik tízpontos nyilatkozatot adtak ki annak érdekében, hogy felpörgessék a dolgokat. Várják a további csatlakozókat, és készek a vitára is.
Az energiakereskedők szerint nem a most panaszkodó vállalkozásokkal tavaly kötött energiaellátási szerződések egyoldalú módosítása a megoldás. A lapunknak nyilatkozó jogász szerint van törvényes útja a szerződések átírásának.
Hogyan változik az energiapiac a háború hatására? Milyen jövőképe lehet az orosz gáznak kitett kelet-közép-európai országoknak? Mivel tarthatja sakkban Vlagyimir Putyin a gázon kívül ezeket az országokat, például Bulgáriát? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Budapest Fórum egyik csütörtök délelőtti előadása.
Panelbeszélgetések, viták, előadások – magyarul és angolul is mutatjuk az összeset a Budapest Fórum második napjáról.
Annyi biztosnak hitt dolog vált bizonytalanná, hogy már egy szerződés sem szavatolhatja a folyamatos energiaellátást – mondja a 10+5 éves magyar–orosz gázegyezségről Felsmann Balázs, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont főmunkatársa. Interjú.
Az sem szavatolhatja a folyamatos gázellátást, ha van szerződés, de már néhány éves távon sem jöhet jól ki a mostani helyzetből Oroszország – véli a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont kutatója.
A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont főmunkatársa szerint biztos, hogy a nyugati beszállítók nélkül a Paks II.-projektnek befellegzett, és Európa felgyorsítja függetlenedését az orosz gáztól. A szakértő ugyanakkor kiszámíthatatlannak tartja a helyzetet a magyar és az európai energiapiacon, mert nemcsak a magas árak, hanem a helyzet változékonysága is lehetetlenné teszi a tervezést.
Az Energiaklub "Paksról komolyan" keddi eseményén bemutatott számítási modellt közreadta. Így bárki által kiszámolható, hogy a kormányzati kommunikációban szereplő "olcsó áram" az új paksi atomerőmű megépítésével valójában mennyibe is kerülhet majd az adófizetőknek. Nagyon sokba
Csak brutális áramár-növekedés mellett térülhet meg az új paksi atomerőmű építése, vagy a 10 milliárd eurós orosz hitel mellett akár 15 milliárd eurót is bele kell még ölnie a magyar államnak (és így az adófizetőknek) a projektbe - ezt mutatja az a közgazdasági modell, melyet az Energiaklub legújabb előadásán ("Paksról komolyan") mutatott be Felsmann Balázs energetikai közgazdász.
Feladná a kormány a rezsiháborút, a görögöknek nagyon rosszul áll a szénájuk, lehet, hogy már nem sokáig tagok az eurózónában, sőt kérdéses lehet az EU-tagságuk is. A trafikozás csak keveseknek jó üzlet, igaz, nekik nagyon. Kiderült az is, amit már régen sejteni lehetett: Magyarország az EU egyik legszegényebb tagja. A hvg.hu heti, gazdasági összefoglalója.
Nem csak az állam kiüldözési harcával magyarázható, hogy minden magánkézben levő gázcég kivonul a lakossági szolgáltatásból. A veszteségek ide-oda tologatásával pár évig ki tudja húzni az Orbán-kormány anélkül, hogy emelni kelljen a gáz árát Felsmann Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója szerint. A volt energetikai szakállamtitkár úgy látja, a mostani "államosítási" hullám azért jön kapóra Orbánéknak, mert nem lesz majd, aki panaszkodhatna Brüsszelben, ha sérelem éri. Interjú.
A fejlesztési miniszter a napokban egy civil konferencián azzal tromfolt le mindenkit, hogy elmondta: akár már jövőre tendereztetné a paksi atomerőmű bővítési projektjét. A hvg.hu utánament, miért tűnik mindez irreálisnak.